Erdélyi József Anyai Szó
Mon, 15 Nov 2021 05:06:46 +0000Az Erdélyi Magyar Szó szellemi irányát az 1. szám vezércikke így fogalmazta meg: "Erdély a magyar népi műveltség s a vele egy tőből fakadó magyar szabadságtudat átmentője századokon át, a nyugati haladó gondolat őrállomása, de bástya a nyugat felől jövő hatalmi törekvésekkel szemben. Erdély az ébredő román nemzeti öntudat és egység bölcsője is s az erdélyi magyar haladó szellem már a reformáció hajnalán segítő társa annak. Az erdélyi közös népi sorstudat ma sem tehet mást, mint termékeny kölcsönhatással éleszteni egymásban az együvétartozás, a közös ellenállás tudatát minden újabb megpróbáltatással szemben. Az egymásra utalt kis népek közötti ellentétek kiélezése helyett úttörővé válni a közös kibontakozáshoz. " Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. További információk [ szerkesztés] Bányai László: Közös sors – testvéri hagyományok. 1973. 306-309. Málnási Ferenc: Az Erdélyi Magyar Szó egy esztendeje.
Erdélyi józsef anyai seo services
Minden egyes alkalommal megforgatjátok a tört a szívünkben, mikor azt mondjátok nekünk Erdélyi, Kárpátaljai, Vajdasági, Újvidéki, Felvidéki magyaroknak, hogy román, ukrán, szerb, szlovák, mert mi tiszta szívből magyarnak valljuk magunkat!!!! Vádaskodtok, ítélkeztek felettünk és folyamatosan támadtok minket. Mi a hazánkat nem áruljuk el, mindig is tartottuk a hátunkat és foggal körömmel védtük a magyarságot és a magyarságunkat, ami sokszor embert próbáló volt. Kedves Magyarország mostani határain belül élő, minket ellenségként kezelő emberek! Mit szólnátok, ha most mi vissza kérnénk tőletek azokat a nemes embereket, akik nálunk születtek, és akikkel a nagyvilág előtt büszkélkedtek, dicsekedtek, és akikről tereket, utcákat, színházat, akadémiát, iskolát, egyetemet neveztetek el? Mi lenne, ha azt mondanánk nektek, ha mi nem kellünk, akkor ne kelljenek azok a híres magyarok sem, akik mindent megtettek minden magyar emberért, de Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban, Újvidéken, vagy Felvidéken születtek?
Erdélyi Magyar Szó politikai hetilap Kolozsvárt 1939 júniusa és 1940 júniusa között, Szabó Árpád szerkesztésében, Bányai László irányítása alatt. Irányvonala, munkatársai A királyi diktatúra körülményei között a feloszlatott MADOSZ politikai vonalát követte: harcolt a demokratikus rendszer megteremtéséért, a román-magyar testvériség gondolatának tudatosításáért, a dolgozók jogaiért és a nemzetiségi elnyomás ellen. Rendszeresen közölt irodalmi anyagot a haladó magyar íróktól. Belső munkatársai között volt Méliusz József és Vincze János, dolgozott a lapban Balogh Edgár, Csehi Gyula, Gáll Ernő, Jordáky Lajos, Józsa Béla, Nonn György, Kovács Katona Jenő, Nagy István. Az irodalomból sok Petőfi-verset közöl, és közvetíti az olvasókhoz József Attila, Illyés Gyula és Móricz Zsigmond írásait. A szerkesztőség megrendezte a Népi Toll Versenyét. Itt indult el írói útjára Bonczos István, itt közölte első írását Kovács István, a későbbi munkás-emlékíró. A lap szervezte meg 1939. december 31-én az erdélyi magyar munkások, parasztok és értelmiségiek népi találkozóját, vállalva és átmentve a vásárhelyi találkozó demokratikus tételeit olyan viszonyok közt, amikor a fasizmus előre törése miatt a fiatal értelmiség s az írók egy része elkerülte az együttműködést a dolgozók radikális képviseletével.
Erdélyi józsef anyai seo blog
A magyar anyanyelvünk igazán kifejező, valódi csoda, ezért kérlek benneteket kedves magyar honfitársak, hogy ne gyűlölködjetek, mert a gyűl ölet, hanem szeressétek egymást, mert a szer etet. Végezetül pedig kívánok mindenki életére áldást, lelkébe békét, szeretetet, örömöt és azt, hogy érezzük mindannyian meg, hogy ne valami ellen kell harcolni, hanem egy nemes célért, a szeretetért és békéért. UI: mondanivalóm nem politikai meggyőződésből született, hanem azért, hogy megértés szülessen minden magyar ember lelkébe. Tisztelettel és szeretettel egy Erdélyi Magyar! (Antal Józsi Fb)
Erdélyi józsef anyai seo consultant
- Erdélyi józsef anyai seo web
- "Kedves Anyaországi Magyarok!" – egy erdélyi magyar levele terjed vírusszerűen | Kimondott Igazságok
- Irodai öltözködési etikett
- Retina kijelző | hvg.hu
"Este nem olvashatnátok Benedek Elek apó gyönyörű meséit. Mátyás király igazságához sem lenne sok közötök, hisz ő is Kolozsvár ajándéka minden magyar számára. A jó öreg Toldi Miklós, ha napjainkban élne, akkor lehet, hogy nehéz kővel dobálna meg benneteket, ha lerománoznátok. Arany János, Ady Endre, Áprily Lajos, ha ma élnének, akkor fájdalmas verseket írnának arról, hogy még a sajátjaik között is számkivetettek lettek…. " Egy Erdélyben élő magyar férfi levele fut vírusszerűen a Facebookon, amit most közreadok vélemény és változtatás nélkül. Véleményből azonnal lesz mindenkinél, és örömmel meg is hallgatom – írja a Mi is közreadjuk változtatás nélkül: Kedves Anyaországi Magyarok! Mi Erdélyi magyarok szomorú szívvel szembesülünk nap, mint nap azzal, hogy sokan közületek minket, erőszakkal elszakított magyar embereket gyaláztok, szidalmaztok, úgy hogy fogalmatok sincs arról, hogy a történelem során mennyi mindent letettünk az asztalra és arról sem, hogy a megmaradásunkért, magyarságunkért, mennyit harcolunk a mai napig!
Az Erdélyi Magyar Szó szellemi irányát az 1. szám vezércikke így fogalmazta meg: "Erdély a magyar népi műveltség s a vele egy tőből fakadó magyar szabadságtudat átmentője századokon át, a nyugati haladó gondolat őrállomása, de bástya a nyugat felől jövő hatalmi törekvésekkel szemben. Erdély az ébredő román nemzeti öntudat és egység bölcsője is s az erdélyi magyar haladó szellem már a reformáció hajnalán segítő társa annak. Az erdélyi közös népi sorstudat ma sem tehet mást, mint termékeny kölcsönhatással éleszteni egymásban az együvétartozás, a közös ellenállás tudatát minden újabb megpróbáltatással szemben. Az egymásra utalt kis népek közötti ellentétek kiélezése helyett úttörővé válni a közös kibontakozáshoz. " Források Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. További információk Bányai László: Közös sors – testvéri hagyományok. 1973. 306-309. Málnási Ferenc: Az Erdélyi Magyar Szó egy esztendeje.